Dalszövegek
2009.04.05. 15:23
Ébren álmodom
Hadd zenéljek még
Kiabálnék
Szemetelnek
Ébren álmodom
Egy felhő fenn az égen a magasban száll
Én nézem, s átérzem minden bánatát
Ő csak száll és sajnos nem tud mást
Lehet hogy neki csak ennyi jár
Refr.:
Ott fenn nincs semmi más
csak nyár és szél és napsugár
A hó csak lent szitál
De ha éjjel, becsukott szemmel
Az álmom az égig repít fel
Végül mindig jön a reggel
Elúsztak már az égről a fellefek
Nem takarják el többé sötét szívemet
Holnap újra jönnek, és várnak rám
Addig majd álmodom tovább
Refr.:
Ott fenn nincs semmi más
csak nyár és szél és napsugár
A hó csak lent szitál
De ha éjjel, becsukott szemmel
Az álmom az égig repít fel
Végül mindig jön a reggel
Hadd zenéljek még
Csend, már megint csend, már megint rend, mondd mi kell még
Leláncoltál a földhöz pedig én repülni szeretnék
Madarak az égen, s lent a lelkem a föld alatt
Mondd hogy még szabad, s lehet enyém a gondolat
Refr.:
Ereszd el a kezem mellyel lelkem foglyul ejted
A börtönrács ma nekem semmiség
Szívem vért pumpál és tüdőm vihart gerjeszt, feszít szét
Ne fogd vissza a testem, hadd zenéljek még
Hatalmas tömeg, s egy csuklyás alak, ez én vagyok
Nem látok és nem hallok, talán vak vagyok
Meredten állok, s közben furcsán imbolygok
Belül tűz, kívül víz, ez én vagyok
Refr.:
Ereszd el a kezem mellyel lelkem foglyul ejted
A börtönrács ma nekem semmiség
Szívem vért pumpál és tüdőm vihart gerjeszt, feszít szét
Ne fogd vissza a testem, hadd zenéljek még
Kiabálnék
Ahogy nézem az éjszakát
Bámulom sötét falát
Annyi emlék úgy fogságba ejt
Hogy miért miért nem felejtem el
Ahogy jönnek a mondatok
Mint száműzött sötét rabok
Bejárják az egész szobát
És elnyomják újra a csend szavát
Kiabálni kiabálni
Üvölteni kéne hangosan
Fejbe vágni fejbe vágni
Megütni most önmagam
Nem beszélni nem beszélni
Csak zenélni kéne hangosan
Kiadni minden bánatot
Újra látom az árnyakat
Körbe-körbe forognak és megráznak
Hová tűnt el most az eszem
Merre jár és miért nincsen már énvelem
Minden eltűnt mellőlem
Csak néhány hangfoszlány maradt velem
Sötét szobák és árnyalakok
Mondjátok el hogy ti mikor távoztok
Kiabálni kiabálni
Üvölteni kéne hangosan
Fejbe vágni fejbe vágni
Megütni most önmagam
Nem beszélni nem beszélni
Csak zenélni kéne hangosan
Kiadni minden bánatot
Most már nehéz a szó nekem
Egyre nehezebb lassan félreteszem
Ússzon el a szenvedély
Tüzes hajóját fújja messzire el a szél
Kint már hajnali fény dereng
Betűz és ő is rést üt a szívemen
Elszáll minden bajom
A múltamat én a sötétnek tartogatom
Kiabálni kiabálni
Üvölteni kéne hangosan
Fejbe vágni fejbe vágni
Megütni most önmagam
Nem beszélni nem beszélni
Csak zenélni kéne hangosan
Kiadni minden bánatot
Szemetelnek
Szaladjunk neki az életnek
Amit mások úgyis szétvernek
Gyere szaladj velünk
Gyere tovább megyünk
Ők rosszak de mi jók leszünk
Szemetelnek szemetelnek
Szemetelnek mindenhol
Arra várnak hogy helyettük majd
Valaki más meglakol
Fogjunk össze fogjunk össze
Fogjunk össze és menjünk el
Az összes eldobott
Szemetet hogy szedjük fel
Korán van még hogy felkeljek
Hogy mások helyett is hős legyek
Gyere szeress velünk
Gyere tovább megyünk
Ők rosszak de mi jók leszünk
Szemetelnek szemetelnek
Szemetelnek mindenhol
Arra várnak hogy helyettük majd
Valaki más meglakol
Fogjunk össze fogjunk össze
Fogjunk össze és menjünk el
Az összes eldobott
Szemetet hogy szedjük fel
Szemetelnek szemetelnek
Szemetelnek mindenhol
Arra várnak hogy helyettük majd
Valaki más meglakol
Fogjunk össze fogjunk össze
Fogjunk össze és menjünk el
Az összes eldobott
Szemetet hogy szedjük fel
